Az anyakörökön a résztvevők számára időnként kihívást jelenthet, hogy hogyan figyeljenek oda egymásra, különösen a megosztó körökön, amikor verbálisan nincs lehetőség az azonnali reakcióra.
Amikor sokan ülünk egy-egy körben, látszólag akár unalmas is lehet végighallgatni a többi anyukát, várni a sorunkra. Pedig ha sikerül szívből, értő figyelemmel hallgatni a többieket, akkor lelkileg sokkal gazdagabbá válhatunk az együtt töltött idő alatt. Ehhez gyűjtöttem most nektek pár tippet és trükköt, amik nekem sokat szoktak segíteni.
- Testérzetek – Fejtetőtől lábujjhegyig
Az első és legfontosabb cél, hogy ebben az időben, lehetőleg minél többet tudjatok magatokra figyelni. Ha még nincs rutinotok abban, hogy hogyan tudtok az érzéseitekre figyelni, akkor érdemes lehet a testérzetekkel kezdeni. Amikor hallgatod egy másik anyuka megosztását, lágyan tereld a figyelmedet a testedre. Ha neked az úgy könnyebb, akár végigpásztázhatod a testedet a fejed búbjától a lábujjad hegyéig érzetek után kutatva, de az is lehet, hogy teljesen spontán módon veszel észre valamit, például befeszül a vállad, vagy nyelési ingered támad.
2. Saját érzések – Agyból szívbe az orrodon át
Ha kifejezetten a saját érzelmeidhez szeretnél kapcsolódni a megosztó kör alatt, akkor segíthet ha tudatosan az orrodon veszed a levegőt. Ez akár a saját megosztásotok közben is jól jöhet. Elsőre kicsit szokatlan lehet, mert ilyenkor lelassul a beszéd, nagyobb szünetek lehetnek a mondatok között. A csend része a beszédnek, pont mint a szünetek a zenében. Nekem az a tapasztalatom, hogy ilyenkor lehet, hogy fele annyi szó jön ki, de kétszer annyi érzés.
Ez a gyakorlat akkor is segíthet neked, ha valaki nehéz témát hoz a körbe a megosztása során, ami téged is mélyen megérint, és szeretnél kapcsolódni a saját nehéz érzéseidhez az adott témával kapcsolatban. Ha pedig úgy érzed, hogy most éppen számodra nem megfelelő a tér és idő arra, hogy kapcsolódj ezekhez, akkor a fordítottja is jól működik, és a szájon át véve a levegőt visszaterelheted a figyelmedet a közös térbe.
3. Önreflexió – Milyen érzés nekem ezt hallgatni?
Hiába szoktuk javasolni, hogy lehetőség szerint ítélkezésmentesen legyetek jelen a körben, ez azért szerintem aligha megvalósítható. Viszont nagyon hasznos odafigyelnetek rá, hogy mikor jönnek fel bennetek vélemények egymás történeteivel kapcsolatban. Mik azok a visszatérő jelenségek, amikre érzékenyen reagáltok? Ha rendszeresen jártok körbe, egy idő után újra és újra feljöhetnek ugyanazok a tipikus “nyomógombjaitok”. Ilyenkor érdemes lehet feltenni a kérdést, hogy mi zavar titeket ebben? Én néha utána “benaplózom” ezeket, kiírom magamból azt az érzés-cunamit ami ilyenkor elindul bennem, de akár terápiába is bevihetitek ezeket. Az egyéni feldolgozáshoz jól jöhet, ha felteszitek magatoknak a kérdést, hogy mi zavar ebben?
Tehát az ítélkezésmentesség jelen esetben nem azt jelenti, hogy elnyomom a bennem felmerülő negatív érzéseket, hanem hogy nem zúdítom rá a kör résztvevőire. Ez azért nagyon fontos, mert így mindenki érzelmileg nagyobb biztonságban érzi magát, és sokkal magabiztosabban meri megosztani a saját megéléseit, érzéseit, gondolatait. Erre szoktuk azt mondani, hogy megtartjuk egymást.
A mai cikk történetéhez az is hozzátartozik, hogy kedden jön pár ismerősöm hozzánk, akikkel egy gyakorló Mother Nature anyakört fogunk megtartani, és gondolkodtam rajta, hogyan tudnám kicsit csökkenteni a bevezető szónoklatomat. Mindannyian babákkal leszünk, így a figyelmünk erősen véges, amit első sorban magunkra és egymásra szeretnénk szentelni, így aztán gondoltam, inkább írásban küldöm ki nekik ezeket a gondolatokat. És ha már egyszer leírtam, megosztom veletek is.
Sőt, elárulok egy titkot, amire mostanra már valószínűleg amúgyis rájöttetek:
Ezek a trükkök nem csak az anyakörökön működnek, hanem bármely pillanatban, amikor éppen tudatosan szeretnétek jelen lenni! 😉
