Első hallásra egyszerű feladatnak tűnik babatakarót vásárolni. Télen vastagot, nyáron vékonyat. Aztán felmerülnek kérdések, hogy a babakocsiba, na meg a légkondícionált lakásba is más kellene… Jó lenne, ha nem húzná a fejére, nem mocorogná le magáról, és lehetőleg sokat, hosszan és mélyen aludjon benne. Most bemutatok nektek pár szempontot és lehetőséget, hogy könnyebben választhassátok ki a nektek megfelelőt.
Nyári babáknál
A vékony géz anyagból készült, illetve a bambuszos „fürdőlepedő vagy kifogó” (Igazából angol nyelven pólya.) nagyon jó, és abba nem tud belefulladni a baba, mert annyira lyukacsos.
(Adan Anais, Tots by Smartrike)
A pólyázás hasonlít az anyaméhben tapasztalt közegre, emiatt jellemzően szeretik a babák, és hamar megnyugszanak tőle.
Csak háton fekvő babát szabad pólyázni a fulladásveszély miatt. Viszont az idegrendszeri fejlődést a rendszeres, hosszútávú pólyázás egyértelműen gátolja, mert visszafogjuk a gyermek tapintását, mint érzékelést, és a mozgásában is korlátozzuk. Korlátozza a Moro-reflex leépülését is. Illetve a szoptatás szempontjából sem az igazi, mert az anyuka a korai éhségjeleket nem biztos, hogy egyből eltalálja, és pólyázott csecsemőt sokkal nehezebb szoptatni, így rendszeresen ki-be kéne csavarni a gyereket a takaróba.
Téli babáknál
A hálózsák kevés babánál válik be, mert ahhoz túl bő, hogy az anyaméh érzetét keltse, ugyanakkor akadályozza a babákat a mozgásban.
A vastag takarók fulladás veszélyesek lehetnek, mert a baba könnyen a fejére húzhatja, leginkább babakocsizáskor van rájuk szükség.
A tipegő hálózsák szuper alternatíva lehet, és különböző vastagságú típusok is kaphatóak belőle az adott évszaknak megfelelően. Ami a hátulütője, hogy újszülött méretben kevés helyen lehet beszerezni, inkább 80-as mérettől felfelé szokták készíteni, mert hivatalosan totyogóknak szánják.
A TOG az a mértékegység, amivel a babahálózsákok melegségét jelzik egységesen, márkafüggetlenül.
25 celsius fok és afelett: 1 Tog.
22-25 c fok 1,5 Tog
22-16 c fok: 2,5 Tog
15 c fok alatt 3,5 Tog
Minky
Azért jó, mert nem hideg, amikor a babára kerül, így nem ébred meg tőle akkor sem, ha utólag terítjük rá. Ami elene szól, hogy ez azért koránt sem egy természetes anyag, és felmerül a kérdés, hogy mennyire tesz jót egy újszülöttnek, hogyha a bőre ilyen szintetikus anyaggal érintkezik nemsokal a születését követően.
Külföldön
Sokan esküsznek a különböző pólya megoldásokra: tépőzáras (swaddleme), rugalmas, muszlin, alul kötözős meg még egy tucat másik fajta. Illetve szintén menő a súlyozott takaró, amiben jobban hasonlít az alvás a kellemes nyomás miatt az anyaméhben töltött időre. A nyári babáknál leírt információk itt is igazak a pólyára, de menjünk biztosra:
Csak háton fekvő babát szabad pólyázni a fulladásveszély miatt. Viszont az idegrendszeri fejlődést a rendszeres, hosszútávú pólyázás egyértelműen gátolja, mert visszafogjuk a gyermek tapintását, mint érzékelést, és a mozgásában is korlátozzuk. Korlátozza a Moro-reflex leépülését is. Illetve a szoptatás szempontjából sem az igazi, mert az anyuka a korai éhségjeleket nem biztos, hogy egyből eltalálja, és pólyázott csecsemőt sokkal nehezebb szoptatni, így rendszeresen ki-be kéne csavarni a gyereket a takaróba.
Ami még fontos
Az első pár hónapban minél többet kerüljön pucéran a szülők meztelen mellkasára, nap közben aludhat is ott, nyugodtan. Ez remekül szabályozza a hőháztartását, keringését és légzését is a babának, illetve segíti a szoptatást, és a biztonságos kötődés kialakulásához is hozzájárul. Ehhez jól jöhet egy takaró, amivel letakarjuk, de erre a felnőtt plédek is remekül alkalmasak, akkor anya-apa se fázik legalább.
